Tavaly év végén számolt be a győri állatkert a nyár végén született a lajhárkölyökről, akit az első időben az anya gondosan nevelt, majd sajnos egy októberi napon, a kölyköt, a kifutó padlóján találták meg a gondozók, és az anyuka már tőlük sem akarta visszafogadni a kölykét. Ekkor eldőlt a sorsa, a gondozói kezébe került a jövője. Szerencsére, a korából is adódóan elég erős volt a túléléshez, és hamar elfogadta az új helyzetét. Eleinte táplálékként csak kecsketejet kapott, aztán fokozatosan, nagyon apróra vágott zöldség és gyümölcs is kiegészítették az étrendjét. Mára ebből a zöldség gyümölcs koktélból egy bögrényit elfogyaszt a nap folyamán. Kedvence a sütőtök, az édes gyümölcsök és a főtt tojás.
Eddig egy plüssállatra kapaszkodva töltötte napjait. Néhány hete gondozói elkezdték fokozatosan hozzászoktatni , hogy hogyan is viselkedik egy lajhár. Fajtársai napjuk nagy részét a fákon kapaszkodva töltik. A kis lajhár is hatalmas, sarló alakú karmokkal van felfegyverezve, így neki is meg kell tanulnia a fákon közlekedni, és így elfogyasztani a táplálékát. Kizárólag az ő részére egy fa mászókát építettek, természetesen olyat ami „ kezdők” számára is biztonságosan használható, így a kölyök könnyebben megtapasztalhatta az első lépéseket, ami igazán zajos sikert aratott. Hiszen a kislajhár elsőre azt gyakorolta, hogy hogyan is kell fent maradni a fán, ami nem is mindig tartozott a kedvenc elfoglaltsági közé, amit hangos kiabálással tudatott mindenkivel. Persze ez is csak gondozói felügyelettel, -az első időkben csupán néhány percig- történhetett. Mára naponta több tíz percet már mászókáján tölt, most már az étkezést a fáról lelógva fejjel lefelé végzi.
A lajhárkölyök még elkülönítve élni mindennapjait, így egyelőre még az állatkert látogatóinak sem lehetséges megtekinteni őt.
