Holló

Holló

Corvus corax

Állatkerti lakóink

Noár

Táplálkozás

Mindenevő madarak, táplálékuk nagyban függ élőhelyüktől. Növényekből magvakat, gyümölcsöket, bogyókat esznek, emellett elfogyasztják a dögöket, de elejtenek gerincteleneket, kisebb emlősöket, hüllőket és kisebb madarakat is.

Szaporodás

A sikeres párzás feltétele a tojók részéről a hím egyedek által bemutatott akrobatikus mutatványok és zsákmányszerző módszerek. Ha egy pár összeállt, onnantól monogám életmódot vesznek fel, és egész életükben együtt költenek. Mielőtt fészket raknak, olyan területet kell szerezniük maguknak, ahol megfelelő a táplálékforrás. Azok a hollók, amelyek például szeméttelepen fészkelnek, a táplálékukat is onnan szerzik. A tojásrakás általában februárban veszi kezdetét, a tojó 3-7 tojást rak, amelyeket 18-21 napon keresztül költ. A fiókák 1-1,5 hónapos korukban repülnek ki, de további hat hónapon át maradnak a szüleikkel. Természetes élettartama nagyjából 10-15 év, de megfelelő körülmények között, illetve fogságban 40 évig is élhetnek.

• A közönséges holló évezredek óta él együtt az emberi civilizációval. Alkalmazkodott a városokhoz, néhány területen már annyira elszaporodtak, hogy kártevőként tartják számon őket.
• Az egyik legintelligensebb madár, ő rendelkezik a legnagyobb méretű aggyal a madarak között. Kivételes problémamegoldó készsége van, nagyon gyorsan tanul. Bizonyos fokú hangutánzásra is képes, így például az emberi szavakat is képes visszamondani.
• Megfigyelték, hogy gyakran követnek vagy épp vezetnek más állatokat. Farkasokkal szoktak együttműködni olyan módon, hogy elvezetik a falkát egy állattetemhez, ahogy a nagyobb ragadozó feltépi a húst, úgy a holló is csatlakozik hozzájuk. Önállóan ugyanis nem tudnák felnyitni a dögöt.
• Arra is emlékeznek, fajtársaik hol rejtegetik a maguknak félretett élelmet. Előfordul, hogy egy holló nagyobb távolságot is megtesz, csak hogy biztonságban el tudja rejteni szerzeményét, vagy épp úgy tesz, mintha elrejtené, ezzel igyekezvén átejteni leselkedő fajtársait.