Mérföldköveink
2024 - Még nincs vége
A győri állatkert nem áll meg, az út folytatódik. Jelenleg 124 állatfajnak ad otthont a kert, az oktató paletta bővül, a zootáborban az előző év óta már három házban tudják fogadni a gyerekeket, így a táborozók létszáma megduplázódott. Az év nehezen és szomorúan indult, Petrától, szeretett öreg tevénktől és Malipotól, a csimpánztól kellett elbúcsúznunk. De az élet nem áll meg, az állatkert pedig tavasszal új tevekifutót, szurikátakifutót és még megannyi csodát mutat be a szórakozni és játszva tanulni vágyó családoknak.
2021 - Bou-Bou
Régi álmok valósultak meg ismét ebben az időszakban. A 2020-21-es évvel megérkeztek az afrikai pingvinek Németországból és Olaszországból, hogy azóta is a hamar népszerűvé vált pingvin sétán keresztül mesélhessenek az embereknek a pápaszemes pingvineket fenyegető veszélyekről. Nem sokkal később pedig kiteljesedett egy új terület, ezzel együtt pedig már mondhatjuk, az állatkert bizony kinőtte magát. Mára már csak a történelmi túra csoportvezetése idézi fel a rögös utat, ami a Püspök erdőből az elefántházig vezetett. Abban az évben június 4-én pedig besétált a területére Bou-Bou, az akkor 15 éves afrikai elefántbika, az állatkert pedig ettől a pillanattól új kihívások elé nézhetett.
2020 - Poláék csimpánz paradicsoma
A Modern Városok Program keretében megvalósult a második fontos épület, a modern, új csimpánzház és kifutó, amely az Euro Generál Kft. munkájával készült el. A projekt az ütemtervnek megfelelően valósult meg. A beruházás keretében kibővítették a csimpánzház területét és egy szabad kifutót alakítottak ki, ahol a mászórendszer a csimpánzok igényeihez igazodik. Hol vannak már a régi rácsok, amelyről az ember rögtön a börtönre asszociál! Persze az állatok számára mindegy, mivel választják el őket a látogatóktól, de mégiscsak esztétikusabb és érzésre is kellemesebb üvegfelületek és szinte szabadon, egy tó túloldaláról integetni a csimpánz családnak. Az új házban az oktatásra is nagy hangsúly került: nézzük csak az ember és a csimpánz lábnyomát, vagy az oktatótáblákat! Miközben az állatokban gyönyörködünk, a csimpánz család tagjait is egyenként megismerhetjük.
2019 - Bejárat egy európai színvonalú állatkertbe
Az állatkert kötelessége követni a változó világ tendenciáit. Hiszen amellett, hogy egzotikus állatok bemutató tere, egyben oktató és szórakoztató-pihentető intézmény is. A bővülő állatbemutatók, fejlesztések, növekvő kifutók hatására beérkező látogatószám pedig egyszerűen már nem jutott be kényelmesen a régi Székely Kapun. 2017-2021 között megvalósult egyik befektetés a Modern Városok Program keretein belül viszont megoldotta ezt a problémát: elkészül a hatalmas és impozáns új Főbejárat. Ez már valóban egy európai színvonalú állatkert főbejárata. A projekt pedig nem ért véget a főbejárattal. Az új épületek modern építőanyagok felhasználásával, energiatakarékos hőszigetelő rendszerekkel ellátva épülnek fel, tetejükön az épületek igényeire szabott napelem-rendszer biztosítja az elektromosenergia-szükségletet. Ilyen módon a tervek között volt még erre az időszakra a zsiráfház felújítása, orrszarvúházzal való bővítése, majomház bővítée, gazdasági udvar modernizálása és elefántház kivitelezése.
2017 - 50 éves az állatkert!
A különleges jubileumi pillanat igazán jó alkalom volt az ünneplésre. Az állatkert az elmúlt 50 évben igazán hullámzó időszakokon ment át. Fenyegette pusztulás, bezárás, csőd, de közös összefogással az állatkert mindig kapott egy újabb esélyt. Végül be is bizonyította, hogy csak idő kellett neki. Az 50. évet éppen ezért a látogatókkal együtt szerette volna köszönteni a park, a tőlük beküldött régi képek és történetek, valamint persze gyűjtő-és kutatómunka alapján elkészülhetett az állatkert eddigi életét összefoglaló kiadvány: "Őrizd Zahirát!" Emellett ajándékként még teret kapott egy különleges elképzelés: "Gyere el 5 helyett 50-szer!", az állatkerti bérletrendszer, amely során egyszerei befizetéssel az év minden napján beléphet az állatkertbe az adott bérlet tulajdonosa.
2016 - Pola anya lett
2016-ban, karácsony másnapján anya lett Pola, az állatkertünk történetének legszeretettebb lakója, aki ösztönösen nagyon odaadó és figyelmes a kislányával Zahirával /mely névnek jelentése: ragyogó-gyönyörű/. Őt emberek nevelték, mivel anyja Paula nagyon öreg volt, amikor megszületett, és nem sokkal később el is pusztult. Paulának a 2002-es első győri találkozása Misivel minden idők egyik legszebb állatkerti története. A vadonban született 47 éves Paula ekkor Európa egyik legöregebb csimpánza volt. Mégis azonnal felismerték egymást Misivel, akit Paula negyedszázaddal korábban Csehszlovákiában ismert meg, majd elváltak útjaik. Attól féltek, ha összeengedik őket, a két vezér egymásnak ront. Ehelyett azonnal, boldogan összeölelkeztek. Ennek a „szerelemnek” lett a gyümölcse Pola, a világhírű csimpánzunk.Ha pedig Paula látná a kis Zahirát, biztosan nagyon büszke lenne a családjára. Pola, bár sosem tanította neki senki, igazán gondoskodó anya lett. A legjobb falatokat Zahirának adta, szeretettel dédelgette kislányát, aki az egész állatkert szívét meghódította.
2013 - Csövi, az aligátorteknős
A 2013-as év első felében Győr csatornarendszere érdekes szerzetet dobott ki az adyvárosi esővíz-tározónál: egy aligátor-teknőst, akit Csövinek neveztek el. A Közép- és Észak-Amerikában honos ragadozó állat az első etetések során visszahúzódott a páncéljába, amit stresszel magyaráztak. Halat, naposcsibét és patkányt kapott. Orvosi vizsgálat után aztán össze lehetett engedni a többi állatkerti fajtársával. A megyei kormányhivatal fogadta örökbe, s még a győri pizzéria étlapjára is felkerült a Csöviről elnevezett pizza, aminek minden elfogyasztott darabjából támogatják az állatkerti tartását.
2012 - Csatlakozás az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségéhez (EAZA)
A győri állatkert 2012-ben csatlakozott az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségéhez, s ez mindjárt testet öltött a mesés bundájú fehér tigrisben is, amely az angliai nemzetközi tenyészprogram keretében került a vadasparkba. A különleges színváltozat tenyésztésében Nyíregyháza is részt vett. Raul párja Káma a bengáli tigris lett, kicsinyük 2013. február 16-án jött a világra, anyja sárgás bundáját örökölte és felcseperedve, Szabadkára került. 2014 év elején a győri állatkertbe új tigris költözött. Raul, a fehér tigris párjául egy fiatal nőstény érkezett. Kapcsolatuk hamar szorossá vált, már kétszer is kölykökkel ajándékozták meg állatkertünket. 2015 februárjában két fehér tigris bébije is született Raulnak és Jázminnak. Másodszor pedig gyönyörű négyes-ikrek érkeztek.
2009 - A földimalacok éve
A legkülönösebb külsejű győri állat a földimalac, az alapító pár Tanzániából jött 2009-ben. Győr volt az első magyar állatkert, ahol találkozni lehetett ezzel az Afrika-szerte elterjedt fura figurával, amelyből ekkor mindössze 60 egyedet tartottak fogságban. Különlegessége, hogy percek alatt a föld alá tudja ásni magát, s bizarr fejével a a hangya üregek lakóihoz is hozzáfér. A 30 centis nyelvével megtoldja a murisan hosszú orrot, amely segítségével akár 50 ezer termeszt is megeszik egyetlen éjszaka alatt. Majd szenzációként, 2010. február 24-én hajnalban született meg Győrben, az első magyarországi földimalac-kölyök.
2003 - A lajhárok támadása
Közönségkívánságra érkezett 2003-ban három lajhár, akik minden idők leglassúbb szökevényei voltak, hiszen a lajhár sietve is legfeljebb 5 kilométeres óránkénti végsebességre képes. A hüllőház közelében éltek a guineai állatok, szigetükön villanypásztor védte őket. Egy évvel később, áprilisban egyikük az állatkert területéről is kijutott. Ehhez tudni kell, hogy Európa állatkertjéből lajhár még nem szökött meg. A lajhár csak a szükség elvégzése miatt jön le a fáról, elégnek látták hát azt a részt körbe keríteni, a fát gallérral vették körül, hogy felfelé ne másszon, de fújt a szél, és elkapta az ágat. Haladt előre és a tőle húsz méterre lévő külső kerítés vonalát három nap alatt elérte. Végül a vízügy vendégházában pisilnie kellett.
2002 - Állatvédelmi törvény és egy régi szerelem
Az akkori új állatvédelmi törvény kimondta, pontosan milyen körülmények szükségesek az állatkerti állatok tartásához. A győri állatkertnek is serénykednie kellett, hogy ne kelljen megválnia egy egzotikus állatától sem. Sikeresen meg is ugrotta ezt az akadályt, sőt, ki is tudta segíteni a budapesti állatkertet, akiknek, nehéz döntések után, három csimpánzuktól kellett ekkor megválniuk. Az ide érkező csimpánz trió tagjai Lara, Bianka és egy hím voltak. A hím nem volt más, mint Misi, Paula régi társa, akitől még 1983-ban vett búcsút. A vadonban született 47 éves Paula ekkor Európa egyik legöregebb csimpánza volt. Mégis azonnal felismerték egymást Misivel, akit Paula negyedszázaddal korábban Csehszlovákiában ismert meg, mieelőtt elváltak útjaik. A gondozók tartottak tőle, ha összeengedik őket, a két vezér egymásnak ront. Azonban összeeresztéskor egy hatalmas meleg öleléssel egyesült újra a régi pár.
2000 - Rudi, az első győri zsiráf
A 2000-es év sztárja Rudi, az első győri zsiráf volt, Szentpétervárról érkezett, régi dinasztia sarjaként: már dédszüleit is törzskönyvezték. Nevét egyébként a Rudolph Logistik Kft. nevű cégnek köszönhette, amely a 2000 dolláros vételárat biztosította, de egy zsiráf esetében a legfőbb nehézséget a tartás és a szállítás jelenti. Azért is hozták el Rudit pár hónappal a tavaszra várt afrikai állatok érkezése előtt, mert addigra túl nagyra nőtt volna, és nem lehet kamionnal szállítani. Az állatot végül darukkal emelték le a kamion platójáról. Háza hat és fél méter magas, 85 négyzetméter területű, fűthető és világítható.
1999 - Jenny és Káma
Az oroszlán-tigris sztárpárosra biztos ma is sokan emlékeznek Győrben. Jenny, a kisoroszlán három hónapos korában kerül Győrbe, ahol meg is lehetett simogatni. Így Gyurci után ő lett a legújabb sztár az állatkertben. Miskolcról pedig hamarosan társat is kapott, a Káma nevű tigrislány személyében. A két kölyök másfél éves korukig lehetett együtt, mielőtt be kellett velük láttatni, hogy bizony más-más fajhoz tartoznak. Jenny Gromek falkájához csatlakozott és a későbbiekben több közönségkedvenc kisoroszlánnak adott életet. Káma párja pedig évekkel később Raul lett, az első győri fehér tigris, a ma látható fehér tigrisek családfője.
1997 - Gyurci, a bóbitás gibbon
1997-ben az állatkert első igazi sztárja Gyurci a bóbitás gibbon lett, akivel a fővárosban mamája rosszul bánt, és az akkor ott állatorvosként dolgozó dr. Andréka György hozta Győrbe. Cserébe két banánt és narancsot adott a majom-mamának. A gibbon megjárta az akkor népszerű Friderikusz-showt, „Fridi” másod-keresztapaságot is vállalt. Így lett a majom teljes neve „ Andréka (Friderikusz) Gyurci.” A korábbi figyelem sokszorosa terelődött a győri állatkertre, és ezért Gyurcihoz kötődik az 1997 áprilisában kicserélődő vezetés első leglátványosabb újítása a gibbonsziget.
1996 - Leila, a bengáli tigris története
Korszakalkotó állatunk volt Leila a bengáli tigris, akit 1996-ban a szürkehályogműtét tett híressé. Az önzetlenül segítő doktorok – dr. Parcsami Sándor és dr. Jobbágyi Péter szemész főorvos - közbeavatkozása ellenére később megvakult. Leilát 1992-ben egy lábatlani családi házból hozták el az önkormányzat kérésére. Az akkor három-négy éves, ismeretlen származású tigrist már két év óta tartották itt, bent aludt a családdal a lakásban. A szomszédok kérésére ketrecet építettek neki, de amikor senki sem látta, kiengedték, s épp a lapos garázstetőn napozott, amikor a szomszéd veteményes sorának végén egy néni felemelkedett és szembe találta magát Leilával. Ijedtében kórházba került, ekkor telt be Lábatlanban a pohár.
1992 - Megújult majomház
Az állatkert első harminc évének legfontosabb beruházása a két szintes padlófűtéses majomház volt, amit 1992 májusában adtak át. A téliesítéskor öt csimpánz és egy tucatnyi majom lakta. A 15-16 éves Charlie volt a látogatók kedvence, aki tapssal és fejenállással szórakoztatta őket.
1986 - Május 1 Kultúrparkból Xantus János Vadaspark
1986-ban az állatkertet is magába foglaló Május 1. Kultúrpark intézménye megszűnt és 1987-től a Xantus János Vadaspark a Győri Szabadidő és Sportközpont alá, majd, 1993 októberétől 1997 áprilisáig pedig a Győri Városi Sportigazgatóság alá tartozott. Az összevonásból sok hátrány, és nem egy sajátos helyzet is született. A szabadidő központ igazgatója Vanyus Attia mesélte később: a Jászberényről hozott medvének Nagy Anikó világválogatott volt az útitársa, mivel a vadbeszerzést és a leigazolt játékos utaztatását praktikus okból összevonták. A medve felébredt az Erzsébet hídnál, és rázta a rácsot a kisteherautón.
1983 - Paula, a csimpánz-ősanya
1983-ban Veszprémből érkezett Paula, a mai győri csimpánz család "alapító" anyja. Charley, az akkori közönségkedvenc párja lett. A már ekkor is tavasza múlt Paula nélkül másképp alakult volna a Xantus János Vadaspark élete.
1978 - Gromekek
Győrben négy hímoroszlánt hívtak Gromeknek, az első még Szilveszter játszótársa volt 1978 elején. A második, valamint a fehér színű negyedik volt igazán híres. A második 1988-ban érkezett Duisburgból. Szüksége volt rá a hazai állatkert-szövetségnek, mert a magyar oroszlánok vérvonala akkoriban teljesen azonos volt. „II. Gromek” 2001 áprilisában még az új kifutóba költözhetett, ahol a pároztatásnak nem volt akadálya, megszűnt ideges járkálása, nagyokat lustálkodott és igen aktív nemi életet élt.
1977 - Szilveszter, az oroszlánkölyök
Elza második almából származó kölyke, Szilveszter 1977. december 28-én született, Elza végül őt sem akarta gondozni, de életben maradt. Kicsi korában egy győri társasház emeletén lakott, s ő volt az első Győrben operált oroszlán. Az állatnak dr. Parcsami Sándor műtötte ki mancsaiból a könyökléstől keletkezett duzzanatot.
1965 - 1975 - Az első 10 év
Az első állat Kiskúton a mocsári teknős volt, amit már 1965 végén ideköltöztettek az 1967. május 1-én nyílt vadasparkba. Tudjuk, hogy 1969 februárjában 26 féle, összesen 104 darab állat élt itt. Nem igazán voltak megfelelőek a kezdeti állapotok, a bevétel is alacsony volt. Az igazgató, Major János végül hét év küzdelem után érte el, hogy egzotikus állatokat is tarthassanak, jól lehet, az alapító okiratban csak hazai faunáról volt szó és a feltételek enyhén szólva sem voltak adottak. Az első oroszlánpár 1975 augusztusában érkezett Debrecenből, ők voltak Elza és Cézár.
1962 - Muki, Győr első medvéje
Muki egy cirkuszi mackó volt, Győr első medvéje, aki 1962 április 12-én érkezett az erdei vadaskertbe. Iszonyú ereje volt, a vízmű vállalat által készített ketrec rácsait meg-megcsavarta, de ha zenét hallott, nem tagadta meg mutatványos voltát és táncra perdült. Sajnos az 1965-ös árvíz során egyike volt annak 2-3 veszélyesebb állatnak – egy felnőtt farkashoz hasonlóan - amit lelőttek. Sok állat megfulladt, de mentették, akit csak lehetett, végül 18 féle állat jutott el Kiskútra, köztük Muki társa, Brumi is. A kiskúti nyitásig dr. Órlik Béla állatorvos felügyelő Verseny utcai házánál és Brunovszky István Herman Ottó utcai udvarán őrizték a megmenekült vadakat.
1960 - A Püspökerdőben kezdődött...
Győr első vadállománya az uszoda mellett legelészett az ötvenes évek végétől. A két folyó találkozásánál a Kisalföldi Állami Erdőgazdaság tartott - főként a környéken élő - fajokat. Szarvaspárt, őzet, muflont, vaddisznót, drótketrecben sast és kányát. De 1960-tól már az új vidámparknak nevelték őket, aminek helyét a Püspökerdő pinnyédi oldalán jelölték ki. A vadaskert a kék Rábca-hídtól mintegy fél kilométerre feküdt, az egyetlen, ami a Nagy Imre által igazgatott vidámpark álmából meg is valósult. A vadaskert vezetője Brunovszky István volt.