Természetvédelmi mentőmunka
Telefon: +36 20 392 8914
E-mail: mentokozpont@zoogyor.com
Természetvédelem az állatkertben
A modern állatkertek egyik legfontosabb feladata a természet védelme és az erre irányuló oktatás. Így van ez a Xantus János Állatkertben is. A természetvédelmi munka sokrétű és nemcsak a távoli földrészek élőlényeinek védelmére kell gondolnunk, hanem a nekünk ismerős hazai fajokra is.
Utóbbiak esetében különösen fontos az ismeretterjesztés - gondoljunk csak a kígyókkal szembeni ellenérzéseinkre -, e mellett pedig különösen fontos az emberi tevékenység miatt megsérült, megbetegedett állatok befogadása és lehetőség szerint gyógyulás utáni visszaengedése. E természetvédelmi mentőmunka egyik helyszíne a győri állatkert Természetvédelmi Mentőhelye, ahol évente száznál több sérült vadállat gyógyítása folyik.
Természetvédelmi Mentőközpont a győri állatkertben
A köztudatban még nem igazán terjedt el a tény, hogy az állatkertek nem csak fajokat mutatnak be, hanem több feladatkört látnak el egyszerre. A hazai vadaskertek többsége természetvédelmi mentőközpontként is üzemel. A győri állatkert nagy számban fogad be minden évben hazai védett fajokat. Az állatok többsége sérülten kerül be a mentőközpontba, de vannak közöttük elárvult kölykök és fiókák, illetve megfordulnak a központban engedély nélkül tartott és/vagy a hatóságok által elkobzott állatok is.
Ezen a ponton pedig nem szabad megfeledkeznünk legfontosabb segítőinkről: Önökről, kedves Olvasó. Állatmentő tevékenységünket nem tudnánk ilyen hatékonyan végezni, ha nem lenne ennyi jó szándékú ember. Felemelő érzés, hogy egyre többen veszik ki részüket a mentőmunkában. Örömteli dolog, hogy sokan keresnek fel bennünket, mikor beteg, legyengült vagy bajba jutott állatot találnak. A köztudatban mára elterjedt állatkertünk mentő tevékenysége, így sok állatbarát rendszeresen megfordul nálunk, segítve ezzel munkánkat. Köszönet érte!
Milyen állatokat fogad be a győri állatkert Természetvédelmi Mentőhelye?
Mi történik az állatokkal a mentőközpontban?
A beérkezett állatokat az állatkerti állatorvos megvizsgálja és megállapítja, hogy mennyire súlyosak a sérüléseik. Sajnos néha már túl késő, és nem lenne esélye az állatoknak a gyógyulásra. Ekkor a szakemberek az altatás mellett döntenek, megszüntetve ezzel az állat szenvedését. Szerencsére a legtöbb esetben van mód gyógyításra és a sérülések kezelésére.
Egészen addig, amíg teljesen fel nem épül egy állat, a mentőhelyen marad. Ha szerencsés, kis idő múlva visszakerülhet eredeti élőhelyére. Hiszen a legfőbb cél az, hogy ezek az élőlények felépülésük után újra visszakerüljenek a természetbe. Ez évente több állatot jelent. Erről a tevékenységről az állatkertek statisztikát is készítenek. 2009 évben 39 faj, 128 egyedét láttuk el a mentőhelyen, ezek 35%-át repatriáltuk, már ismét szabadon barangolnak eredeti otthonukban.
Minden állat visszakerül a felgyógyulása után a természetbe?
A cél mindig az, hogy visszakerüljenek a felépült vadfajok a természetbe. Előfordul azonban, hogy maradniuk kell. Két esetben döntünk a menhelyen maradás mellett. Azok a példányok, amelyek olyan súlyos sérüléseket szenvedtek (pl.: madaraknál gyakori eset, hogy nem tudják már használni megfelelően szárnyaikat, csőrüket stb), hogy nem lenne esélyük a természetben az életben maradásra, életük végéig a mentőhelyen maradhatnak.
Van néhány olyan egyed is, amely az emberekhez való túlságos kötődése miatt nem lenne már képes a természetben boldogulni, ilyen esetekben is az állatkertben maradhat élete végéig. Például az árvíz következtében árván maradt őzgidák már annyira hozzászoktak az emberi gondviseléshez, hogy a természetben nem lenne esélyük az életben maradásra.