Természetvédelmi mentőmunka
Telefon: +36 20 392 8914
E-mail: mentokozpont@zoogyor.com
Természetvédelem az állatkertben
A modern állatkertek egyik legfontosabb feladata a természet védelme és az erre irányuló oktatás. Így van ez a Xantus János Állatkertben is. A természetvédelmi munka sokrétű és nemcsak a távoli földrészek élőlényeinek védelmére kell gondolnunk, hanem a nekünk ismerős hazai fajokra is. Utóbbiak esetében különösen fontos az ismeretterjesztés - gondoljunk csak a kígyókkal szembeni ellenérzéseinkre -, e mellett pedig különösen fontos az emberi tevékenység miatt megsérült, megbetegedett állatok befogadása és lehetőség szerint gyógyulás utáni visszaengedése. E természetvédelmi mentőmunka egyik helyszíne a győri állatkert Természetvédelmi Mentőhelye, ahol évente száznál több sérült vadállat gyógyítása folyik.
Természetvédelmi Mentőközpont a győri állatkertben
A köztudatban még nem igazán terjedt el a tény, hogy az állatkertek nem csak fajokat mutatnak be, hanem több feladatkört látnak el egyszerre. A hazai vadaskertek többsége természetvédelmi mentőközpontként is üzemel. A győri állatkert nagy számban fogad be minden évben hazai védett fajokat. Az állatok többsége sérülten kerül be a mentőközpontba, de vannak közöttük elárvult kölykök és fiókák, illetve megfordulnak a központban engedély nélkül tartott és/vagy a hatóságok által elkobzott állatok is.
Közös cél, közös érdek
Állatkertünk nagyon jó kapcsolatot tart fenn a természetvédelmi hatóságokkal, valamint a nemzeti parkokkal. A közös munkával könnyebben és gyorsabban tudunk segíteni a bajba jutott állatokon. Az ő szakértelmük szükséges ahhoz, hogy az állatok megfelelő ellátásban részesüljenek. Kölcsönösen segítjük egymás munkáját. Együtt sokkal többet tudunk tenni a természet védelemért és az állatfajok megmentéséért. Ezen a ponton pedig nem szabad megfeledkeznünk legfontosabb segítőinkről: Önökről, kedves Olvasó. Állatmentő tevékenységünket nem tudnánk ilyen hatékonyan végezni, ha nem lenne ennyi jó szándékú ember. Nagyon jó érzés, hogy egyre többen veszik ki részüket a mentőmunkában. Örömteli dolog, hogy sokan keresnek fel bennünket, mikor beteg, legyengült vagy bajba jutott állatot találnak. A köztudatban, mára elterjedt állatkertünk mentő tevékenysége, így sok állatbarát rendszeresen megfordul nálunk, segítve ezzel munkánkat. Köszönet érte!
Milyen állatokat fogad be a győri állatkert Természetvédelmi Mentőhelye?
Hazai, védett fajok esetén: az állatkert minden hazai vadon élő állatfaj sérült, beteg vagy emberi gondoskodásra szoruló fiatal egyedét befogadja. Célszerű, de nem kötelező az állatkertet az állat érkezéséről előzetesen értesíteni és az állat beszállításáról egyeztetni. Saját állatkerti lakóink védelme érdekében azonban vannak időszakok (az évente visszatérő madárinfluenza), amikor sajnos madarat nem áll módunkban befogadni. Kérjük, tájékozódjon híreink között vagy Facebook oldalunkon!
Telefon: +36 20 392 8914
E-mail: mentokozpont@zoogyor.com
Mi történik az állatokkal a mentőközpontban?
A beérkezett állatokat az állatkerti állatorvos megvizsgálja és megállapítja, hogy mennyire súlyosak a sérüléseik. Sajnos néha már túl késő, és nem lenne esélye az állatoknak a gyógyulásra. Ekkor a szakemberek az altatás mellett döntenek, megszüntetve ezzel az állat szenvedését. Szerencsére a legtöbb esetben van mód a gyógyításra és a sérülések kezelésére. Egészen addig, amíg teljesen fel nem épül egy állat, a mentőhelyen marad. Ha szerencsés, kis idő múlva visszakerülhet eredeti élőhelyére. Hiszen a legfőbb cél az, hogy ezek az élőlények felépülésük után újra visszakerüljenek a természetbe. Ez évente több állatot jelent. Erről a tevékenységről az állatkertek statisztikát is készítenek. 2009 évben 39 faj, 128 egyedét láttuk el a mentőhelyen, ezek 35%-át repatriáltuk, már ismét szabadon barangolnak eredeti otthonukban.
Minden állat visszakerül a felgyógyulása után a természetbe?
A cél mindig az, hogy visszakerüljenek a felépült vadfajok a természetbe. Előfordul azonban, hogy maradniuk kell. Két esetben döntünk a menhelyen maradás mellett. Azok a példányok, amelyek olyan súlyos sérüléseket szenvedtek (pl.: madaraknál gyakori eset, hogy nem tudják már használni megfelelően szárnyaikat, csőrüket stb), hogy nem lenne esélyük a természetben az életben maradásra, életük végéig a mentőhelyen maradhatnak. Van néhány olyan egyed is, amely az emberekhez való túlságos kötődése miatt nem lenne már képes a természetben boldogulni, ilyen esetekben is az állatkertben maradhat élete végéig. Például az árvíz következtében árván maradt őzgidák már annyira hozzászoktak az emberi gondviseléshez, hogy a természetben nem lenne esélyük az életben maradásra.