Kétpúpú teve

Kétpúpú teve

Camelus bactrianus

Állatkerti lakóink

Baba, Jamilla, Bence

Táplálkozás

Növényevő: szinte minden növényt és növényi eredetű dolgot elfogyaszt. Ám, ha kevés az élelem, másra is ráfanyalodik. Dokumentáltak dögevő tevét, megeszi a csontokat, bőrt és használati tárgyakat is, mint szandál, kötél, sátorlap, takaró.

Szaporodás

440 nap (14 hónap) vemhesség után egy csikó. A kis teve nagyjából 1,5 éves koráig szopik, 3-5 éves korukig maradnak az anyjukkal. Az sem ritka, hogy segítenek neki felnevelni a kistestvéreiket. Nagyjából 20-30 évig élnek, de elérhetik az 50 éves kort is. A vad kétpúpú teve nagyjából 30 főt számláló csordában él, amit egy domináns csődör vezet.

• Vadon élő formája már csak a Góbi-sivatagban él. Kiválóan alkalmazkodott a szélsőséges életkörülményekhez, télen -29 Celsius fokot, nyáron +38 Celsius fokot is képes elviselni.
• Egyszerre akár 100 liter vizet is képes meginni.
• A tevék abban különböznek a többi patástól, hogy testük súlya nem patáikon nyugszik, hanem talppárnáikon, a patáknak pedig csak az elülső pereme érinti a talajt.
• Testét télen sűrű, tömött szőrzet borítja, amelynek nagy részét tavasszal levedli.
• A kétpúpú tevét az 1950-es években természetből kihaltnak vélték, de genetikai vizsgálatok végül bebizonyították, hogy a házi és a vad kétpúpú teve két külön fajba tartoznak, és a populációk, amiket a vadonban találtak, nem visszavadult házi tevék leszármazottai. 
• A kétpúpú tevét baktriánnak is nevezik az ókori Baktria után, amely egy ázsiai régió volt nagyjából a mai Észak-Afganisztán területén.