Marabu
| OSZTÁLY | madarak |
| REND | gólyafélék |
| CSALÁD | gólyaalakúak |
Testhossz
75-150 cm
Szárnyfesztávolság
2,2 – 2,9 m
Testtömeg
0,9-7,4 kg
Élőhelye
szavannák és mocsarak lakója
Elterjedése
Afrikában a Szaharától délre él, egészen Dél-Afrikáig előfordul
Természetvédelmi státusza
![]()
nem fenyegetett
Fajvédelmi programok »
Marabu
Leptoptilos crumeniferus
Állatkerti lakóink
Margit, Gedeon
Táplálkozás
Leginkább dögevő, de emellett élő halakkal és hüllőkkel is táplálkozik.
Szaporodás
A marabu pár évente egyszer költ, a tojó 2-3 pettyezett, fehér színű tojást rak. 30 napon keresztül a szülők felváltva kotlanak a tojásokon. A fiókák 3-4 hónaposan röpképessé válnak, de a fészekben maradnak még pár hétig, amíg összeszedik a bátorságukat a távozásra. Ivarérettségüket 3-4 évesen érik el. Természetben legfeljebb 20 évig él.
- Nevét az afrikai muszlim szentek arab nevéből kapta.
- Elsősorban dögevők, gyakran marakodnak össze a keselyűkkel a zsákmányért.
- Bár nehézkesen, lassú szárnycsapásokkal repülnek, hatalmas szárnyaikkal kihasználva a felszálló légáramlatokat nagy magasságokba is felemelkedhetnek.
- Feje és nyaka kopasz, erős, ék alakú csőre és jellegzetes begyzacskója van. A begyzacskó vagy toroklebeny a nyaktól kiinduló, nagy kiterjedésű képződmény. Az orrlyukakkal összekötött légzsákoknak köszönhetően felfújható.