Amennyiben sérült hazai vadállatot talál, kérjük hívja az állatkertet (+36 96 618 367) további információért!

2010 

A 2009-es év tapasztalatai alapján minden eddiginél több mentett állatra számítottunk a természetvédelmi mentőhelyen. Ennek megfelelően igyekeztünk növelni a férőhelyeket. A tavaszi esőzések, árvizek következtében rengeteg árván maradt kölyköt, fiókát fogadtunk, ezenkívül sérült, beteg, legyengült állatok is érkeztek hozzánk. A 2009-ben elkezdett gyakorlatnak megfelelően 2010-ben már kizárólag gyűrűzött madarakat repatriáltunk, mely munkában a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakemberivel szoros volt az együttműködés. Bővítettük az állatkertben elhelyezett madárodúk számát és az otthon, ház körül végezhető madárbarát tevékenységeket népszerűsítettük. Állandó programjaink között szerepel a Madarak és Fák napi rendezvényünk, mely programunkra iskolás csoportok jelentkezését várjuk. Az idei évben ismét nagyon sok madár érkezett be hozzánk. A beérkezett fajok több, mint 80 százalékát a madarak képviselték. A menhelyen megfordultak olyan fajok, mint a vörös vércse, az erdei fülesbagoly, a tengelic, a réti pityer, a törpe gém, a bíbic, a fakusz vagy éppen a kabasólyom. Ezenkívül érkezett be hozzánk őz, korai denevér, de megfordult nálunk hód valamint az európai sün néhány egyede is. 35 faj 102 egyedét láttuk el a mentőmenhelyen, ezek 30 %-át repatriáltuk.

Árva nyestkölyök
Füstös, az elárvult bagolyfióka
 
Panka, a hódkölyök

2009

A 2008-ban megkezdett természetvédelmi mentőmunka 2009-ben folytatódott. A korábbi évekhez képest jelentősen nagyobb számban érkeztek be sérült, hazai honos állatok. Az év során összesen 39 faj 128 egyedét láttuk el a mentőhelyen, és ezek 35%-át repatriáltuk, vagy amennyiben ez nem volt lehetséges, úgy elhelyeztük. Ez az arány enyhe emelkedést mutat az előző évi eredményekhez képest, míg az egyedszám közel duplájára nőtt. A leggyakrabban bekerült fajok 2009-ben a következők voltak: egerészölyvv, erdei fülesbagoly, feketerigó, fehér gólya, füsti fecske, karvaly, molnárfecske, vörös mókus, korai denevér, keleti sün, mocsári teknős, őz. Ezek mellett a mentőhelyre került néhány olyan, ritkábban látott faj is, mint a fekete gólya, sárgafejű királyka, zöld küllő, kis vöcsök. A mentőhelyre érkezett állatok nagy része fióka korban került emberkézre, míg a felnőtt állatok esetében a leggyakoribb sérülések az autóbaleset, az áramütés, valamint az ablaküvegnek repülés. A megnövekedett egyedszám miatt szükségessé vált a mentőhely fejlesztése is, elsősorban a nagyszámú fióka igényelte ezt. Ennek megfelelően kialakítottunk egy fűtött, fiókanevelésre alkalmas helyiséget és felszereltük a szükséges felszerelésekkel, fogyóeszközökkel. A természetvédelmi mentőmunka jobb szervezése érdekében a Xantus János Állatkert is csatlakozott a 2009-ben a Magyar Vad- és Állatkerti Állatorvosok Társasága, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kezdeményezett megbeszélésekhez, melyek célja egy egységes hazai mentőmunka protokoll kidolgozása és a természetvédelmi mentőmunkában részt vevő intézmények jobb együttműködése.

A sérült madaraknak kialakított röpdesor
Madaraknál leggyakrabban a szárny sérül
Gyakori a vezetékek miatti áramütés is

2008

2008-ban az állatkert teljes mértékben saját erőből felépített egy 30 m hosszú röpdesort, melyben az állatkert mentőhelyére beérkező sérült vadmadarak helyezhetőek el. A röpde alkalmas az intenzív ellátásra szoruló madarak elhelyezésére és emellett a repatriálás előtt álló állatok tartására is, hiszen a röpde mérete lehetővé teszi a repülés gyakorlását is. 
A mentőhelyre 2008 során összesen 70 állat került be, döntő részben madarak. A beérkezett állatok listáját mellékeltük, de összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a 70 beérkezett állat kb. 30%-a került repatriálásra, mely átlagosnak mondható. Az eszmei értéket tekintve ez az érték 40% feletti. Az összes bekerült állat eszmei értéke megközelítette a 2.5 millió forintot, de ennél sokkal fontosabb, hogy olyan veszélyeztetett állatfajok egyedeit sikerült repatriálnunk, mint a vidra, macskabaglyok, erdei fülesbaglyok, vagy kuvik. A mentőhelyre beérkező madárfajok közül a leggyakoribbak az egerészölyv, az erdei fülesbagoly, a feketerigó és a fehér gólya voltak, míg az emlősök közül a legtöbb egyed keleti sünből került be.

Nézze meg galériánkat is!