Természetvédelem az állatkertben

A modern állatkertek egyik legfontosabb feladata a természet védelme és az erre való oktatás. Így van ez a Xantus János Állatkertben is. A természetvédelmi munka sokrétű és nem csak távoli földrészek élőlényeinek védelmére kell gondolnunk, hanem a nekünk ismerős hazai fajokra is. Utóbbiak esetében különösen fontos az ismeretterjesztés - gondoljunk csak a kígyókkal szembeni ellenérzéseinkre -, e mellett pedig különösen fontos az emberi tevékenység miatt megsérült, megbetegedett állatok befogadása és lehetőség szerinti gyógyulás utáni visszaengedése. E természetvédelmi mentőmunka egyik helyszíne a győri állatkert Természetvédelmi Mentőhelye, ahol évente száznál több sérül vadállat gyógyítása folyik.

Természetvédelmi Mentőközpont a győri állatkertben

A köztudatban még nem igazán terjedt el az a tény, hogy az állatkertek nemcsak fajokat mutatnak be, hanem több feladatkört látnak el egyszerre. A hazai vadaskertek többsége természetvédelmi mentőközpontként is üzemel. A győri állatkert nagy számban fogad be minden évben hazai vadfajokat. Az állatok többsége sérülten kerül be a mentőközpontba, de vannak közöttük elárvult kölykök, fiókák ám megfordulnak a központban engedély nélkül tartott és a hatóságok által elkobzott állatok is.

Rudi, az árva vadmalac kölyök
Ők biztosan maradnak: Luca, Rézi és Polly

Közös cél, közös érdek

Állatkertünk nagyon jó kapcsolatot tart fenn a természetvédelmi hatóságokkal valamint a nemzeti parkokkal, a közös munkával könnyebben és gyorsabban tudunk a bajba jutott állatokon segíteni. Az ő szakértelmük szükséges ahhoz, hogy az állatok megfelelő ellátásban részesüljenek. Kölcsönösen segítjük egymás munkáját. Nagyon fontos megemlíteni azonban a következő mondatot! Állatmentő tevékenységünket nem tudnánk ilyen hatékonyan végezni, ha nem lenne ennyi jó szándékú ember! Nagyon jó érzés, hogy egyre több ember, veszi ki a részét a mentőmunkában. Örömteli dolog, hogy sokan keresnek fel bennünket, mikor beteg, legyengült vagy bajba jutott állatot találnak. A köztudatban mára elterjedt állatkertünk mentőtevékenysége, így sok állatbarát rendszeresen megfordul nálunk. Segítve ezzel a mi munkánkat. Köszönet érte!

Milyen állatokat fogad be a győri állatkert Természetvédelmi Mentőhelye?

Hazai, vadon élő emlősök, madarak, hüllők és kétéltűek esetén: Az állatkert minden hazai vadon élő állatfaj sérüllt, beteg, vagy emberi gondoskodásra szoruló fiatal egyedét befogadja. Célszerű, de nem kötelező az állatkertet az állat érkezéséről előzetesen értesíteni és az állat beszállításáról egyeztetni.

Telefon: 06-96-618-367

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Mi történik az állatokkal a mentőközpontban?

A beérkezett állatokat az állatkerti állatorvos megvizsgálja és megállapítja, hogy mennyire súlyosak a sérülések. Sajnos néha már túl késő és nem lenne esélye az állatoknak a gyógyulásra, ekkor a szakemberek az altatás mellett döntenek, megszűntetve ezzel az állat szenvedését. Ám szerencsére a legtöbb esetben van mód a gyógyításra és a sérülések kezelésére. Egészen addig, míg teljesen fel nem épül egy állat a mentőhelyen marad. Ha szerencsés, kis idő múlva visszakerülhet eredeti élőhelyére. Hiszen a legfőbb cél az, hogy ezek az élőlények felépülésük után újra visszakerüljenek a természetbe, ez évente több állatot jelent, melyről az állatkertek statisztikát is készítenek. 2009 évben 39 faj, 128 egyedét láttuk el a mentőhelyen, ezek 35%-át repatriáltuk.

Minden állat visszakerül a felgyógyulása után a természetbe?

A cél mindig az, hogy visszakerüljenek a felépült vadfajok a természetbe. Előfordul azonban az is, hogy maradniuk kell. Két esetben döntünk a menhelyen maradás mellett. Azok a fajok, melyek olyan súlyos sérüléseket szenvedtek (pl.: madaraknál gyakori eset, hogy nem tudják már használni megfelően szárnyaikat, csőrüket stb), hogy nem lenne esélyük a természetben az életben maradásra, életük végéig a mentőhelyen maradhatnak. Van néhány olyan egyed is, mely az emberekhez való túlságos kötődése miatt nem lenne már képes a természetben boldogulni, ilyen esetekben is az állatkertben maradhat élete végéig. Az árvíz következtében árván maradt őzgidák már annyira hozzászoktak az emberi gondviseléshez, hogy a természetben nem lenne esélyük az életben maradásra.

Nézze meg galériánkat is!